Íme az okok: ezért várhat súlyos büntetés Magyar Péterre

Egyre inkább egyértelműnek tűnik, hogy súlyos büntetésre számíthat Magyar Péter, ha megáll majd a bennfentes kereskedelem vádja ellene. Márpedig a jelek ez irányba mutatnak, hiszen a Tisza Párt vezére a gyanú szerint 2023 július 21-én szabályellenesen, bennfentes információk birtokában vásárolhatott meg Opus részvényeket. Éppen azelőtt, hogy a cég bejelentette: nagyszabású részvény-visszavásárlási akciót indít.

Hatalmasat kaszálhatott vele

Magyar a jelek szerint minden meglévő részvényét eladta, majd több tízmillió forintért bevásárolt az Opus Globál Nyrt. részvényeiből, vagyis befektetését teljes egészében ezekbe a papírokba forgatta. Ezután jött a cég bejelentése a tőzsdezárás után, aminek hatására az Opus árfolyama 170 forint környékéről 300 forint fölé emelkedett a következő kereskedési napon. Magyar ezen a mindegy 75 százalékkal magasabb árfolyamon a következő, július 24-ei kereskedési napon eladta a még alacsony áron megvásárolt részvényeket, 

A Tisza Párt elnökéről február közepén derült ki, hogy vizsgálat folyik ellene, ekkor adott ki a kiszivárgott sajtóhírek után közleményt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely elismerte, hogy vizsgálódnak. Bár Magyar Péter eleinte folyamatosan tagadott, majd zavaros magyarázkodásba kezdett, az elmúlt csaknem három hónapban végül mégis elismerte, hogy ő ellene folyik vizsgálat ebben az ügyben. Ez akkor vált teljesen egyértelművé, amikor április 22-én ingerülten kérdőre vonta telefonon keresztül a jegybank egyik munkatársát, miután a vizsgálat keretében kapott egy kérdéssort a felügyeleti szervtől. A telefonhívás tényét Magyar sem tagadta.

Jóval régebb óta vizsgálhatják az ügyet

A Mandiner megkereste a Magyar Nemzeti Bankot is, hogy megtudjuk, kaptak-e végül válaszokat Magyar Pétertől az áprilisban feltett kérdésekre. Az MNB konkrétumokat nem árult el, de mint levelükben fogalmaztak, már 2023 szeptemberében elkezdték vizsgálni a gyanús ügyleteket, amit tavaly novemberben terjesztettek ki újabb személyekre is. Feltehetően ez utóbbiak között volt a Tisza Párt elnöke is, akiről a novemberi hangfelvételek során merült fel először, hogy bennfentes kereskedelmet folytathatott. Akkor már a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is elkezdett vizsgálódni.

„A hatósági eljárások során az MNB a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával jár el. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 150. §-nak rendelkezéseire tekintettel az MNB nem oszthatja meg az eljárásban keletkezett védett adatokat tartalmazó dokumentumokat. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat annak kivizsgálására, hogy a vonatkozó uniós rendelet (MAR) szerinti tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések sérültek-e a több személy által kötött egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán. A tiltott bennfentes kereskedelem gyanújával érintett tranzakciók az OPUS 2023. július 21. napi részvényvisszavásárlási programjának közzétételét megelőző tőkepiaci magatartást érintik. Az MNB 2023. szeptember 28-án több személlyel, illetve 2024. november 28-án további több személlyel szemben hivatalból indította meg a piacfelügyeleti eljárást. A még folyamatban lévő vizsgálatról az MNB nem oszthat meg további részleteket” – írta megkeresésünkre a jegybank.

Röpködtek a milliók

Megnéztük, hogy az elmúlt öt évben, pontosabban 2020 januárja óta hányszor és milyen mértékben szabott ki büntetést a Magyar Nemzeti Bank bennfentes kereskedelem miatt magánszemélyekkel szemben.

Azaz ügyenként átlagosan 25 millió forintról van szó, személyenként pedig körülbelül átlagosan 20 millió forint volt a bírság összege. A legkisebb összeg 5 millió forint volt, a legnagyobb pedig 64 millió.  

2022-ben egyébként maga a jegybank is azzal a címmel tett közzé egy büntetésről szóló közleményt, hogy a részvényeladás is lehet bennfentes kereskedelem. Szóval jóval egy évvel azelőtt már felhívta a figyelmet erre az MNB, hogy Magyar Péter meglépte volna a gyanús ügyletet.

A konkrét, Magyar Péter részvételével zajló ügyben egyébként már idén januárban is volt egy büntetés. Akkor egy magánszeméllyel szemben 21 millió forintnyi bírságot szabott ki a jegybank. Mint fogalmaztak: a magánszemély az OPUS közzététele előtt tudomást szerzett a bennfentes információról, s ennek birtokában adott tőzsdei megbízásokat, ami tiltott bennfentes kereskedelemnek minősült. Hozzátennénk, hogy ahogyan ebben az ügyben, úgy a legtöbb esetben is az MNB feljelentést tesz, így akár súlyosabb büntetés, például börtön is lehet az ilyen ügyletek vége.

Uniós irányelvek

Bár Magyar rendszeresen szeretné úgy beállítani az ügyet, hogy az csak a Fidesz-kormány bosszúja ellene, ez a felvetés nem igazán állja meg a helyét. Egyrészt, ahogy fentebb is leírtuk: a jegybank rendkívül szigorúan és alaposan nézi, ha felmerül a bennfentes kereskedelem gyanúja, teljesen függetlenül attól, hogy azt politikus, vagy bárki más követi el. Másrészt pedig a vizsgálatot éppen az uniós irányelvek alapján folytatják le, hiszen a brüsszeli szabályozás van érvényben hazánkban is.

Mint arról a Mandiner korábban beszámolt: az uniós szabályok előírják, hogy a bennfentes kereskedelem esetén a tagállami hatóságoknak kötelező büntetőjogi intézkedéseket hozniuk, amely pénzbüntetés és szabadságvesztés. Az EU-s irányelv szabályozza a felügyeleti eljárás részleteit is, Magyarországon a piac felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank végzi. A bennfentes kereskedelem a btk. szerint 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nyitókép: AFP